Suku Hohorai, ne’ebé lokaliza iha Postu Administrativu Laklo, Munisípiu Manatuto, nudar suku ida ne’ebé riku tebes ho tradisaun, eransa bei-ala, ho identitadi kulturál ne’ebé metin. Bazeia ba imajen kulturál ne’ebé ita haree antes ne’e, elementu importante hosi kultura Suku Hohorai mak hanesan:
-
Uma Lulik nudar Sentru Kulturál: Uma Lulik ka uma tradisionál ho uma-tutus ne’ebé aas nudar simbolu sentral ba espiritualidade, foti-an, ho baze ba knua ka komunidade Hohorai. Fatin ne’e uza ba rai sasán lulik no hala’o rituál sira.
-
Tais Hohorai: Suku Hohorai mós iha tradisaun soru tais rasik. Tais ho kór no padraun (motif) tradisionál ne’e uza hosi mane no feto sira iha atividade loroloron nian, liuliu bainhira hala’o serimónia boot ka simu kbiit-laek no bainaka sira.
-
Tetua Adat (Lia-Na’in): Papél hosi mane-klosan no matadalan kulturál (tetua adat) mós boot tebes. Sira mak dirije serimónia, kaer ‘Barlake’ (simbolu relasaun sosiál/kulturál), no kaer ‘Kohe’ (fatin ba bua-malus) ne’ebé nudar sinál hamutuk no respeitu malu.
-
Múzika Tradisionál ho Kultura Viva: Iha Suku Hohorai, instrumentu hanesan babadok (drum ki’ik), gong, no mós flauta tradisionál uza hasi’ik ba akompaña dansa no rituál sira. Maske tempu la’o, sira-nia kultura kontinua moris (Cultura Viva) liuhusi transferénsia koñesimentu ba jerasaun foun sira.